Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria | Önkéntes Program

A könyvespolc hűlt helye

Részletek

Találatok: 542

Hanglemez, hagyományos fényképezőgép, csöves rádió. Tudod-e, mi a közös bennük? Jobb esetben elavult, idejétmúlt eszközökre gondolsz, de ha mai tizenéves vagy, könnyen lehet, hogy nem is találkoztál velük. Új technológia és/vagy új divat váltotta ki/le őket. - Farkas Ferenc a régi és új technológiákról

A bakelit lemez helyett jött a magnószalag, a kazetta, majd a CD, melyet lassan kiszorítottak a pendrive-ok és az online-szolgáltatások, mint a Spotify. Az analóg fényképezőgépek helyett megjelentek a digitális gépek, melyeket ma már az egyre jobb mobiltelefonok szorongatnak, mert ezek egyben kiváló fényképet is tudnak készíteni. A jó öreg csöves rádió hunyorgó állomásjelzőjére már csak az öregek emlékeznek. A tranzisztoros és integrált áramkörös digitális rádiók elsöpörték őket. Ezek az eszközök a technikai haladás relikviáivá váltak és kiszorultak a tömegek piacáról. A legfiatalabbak már nem is találkoztak velük. Álljon itt bizonyságul egy mulatságos videó, melyben egy mai gyerek kezébe adnak egy walkman-t, és arra kíváncsiak, hogy rájön-e az mire való és hogyan működik: . A tájékozódás és a kultúra fenti eszközei felett tehát eljárt az idő. Van azonban a kultúrát és a tájékozódást segítő olyan eszközünk is, amely már hosszú ideje velünk van: a könyv. A könyv nagy túlélő. Tudomásunk szerint az ember első alkalommal i.e. 3500 évvel ezelőtt Mezopotámiában vésett szimbólumokat hordozható médiára, melyet később egyiptomi papirusztekercsek, majd i.e. 500 körül különböző állatbőrökre (pergamenekre) írt szövegek követtek. Ezután jött hordozóként a rómaiak által alkalmazott viasz, majd 105 körül Kínában megjelent a papír (fólió) és 868-ban feltűnt az első kínai nyomtatott könyv is. Európa - több lépésen keresztül - 1455-re jutott el az első nyomtatott könyvig (Gutenberg Biblia), és még 565 év telik el, mire elérkezünk a mába. Vajon a könyvet is hasonló veszélyek fenyegetik, mint a fentebb felsorolt eszközöket?

Az USA-ban az utóbbi évtizedben a kiadók számos kihívással szembesültek. Az óriás könyvesboltokat kisebb, független boltok váltották fel, az olvasók körében elterjedt az e-könyvek használata, e mellett és sokszor helyett hangoskönyvek jelentek meg, a regények és novellák népszerűsége csökkent, a rövidebb olvasnivalók (pl. versek) és a szépirodalmon kívül eső egyéb könyvek olvasottsága nőtt. Európában hasonló folyamatok játszódtak le. Mindez a világ más részein zajló trendekkel együtt azt eredményezte, hogy a globális könyvpiacon 2018-ban a bevétel és az alkalmazottak száma növekedett ugyan, de a 2014-2019 közötti időszakban a növekedés lényegében stagnált és a vállalkozások száma csökkent. Itthon egyre több könyvet látunk az utcán és az aluljárókban pár száz forintért árulni. Az öregek távozásával felszabaduló könyvtárak többnyire nem kellenek a fiataloknak. Az új lakásokban a nagyobb ablakok és a kisebb falfelületek és alapterület miatt gyakran nincs is igazán hely nagy könyvespolcok számára (lassan a festmények számára sem). A hosszú, több száz oldalas művek elolvasásához a fiatalok többségének nincs már türelme. Az online tér és a közösségi média az információt kisebb egységekben, ugyanakkor irtózatos mennyiségben zúdítja rájuk. Új helyzet van. A bakelit lemez, az analóg (filmes) fényképezőgép, a csöves erősítő és a nyomtatott könyv közös kihívás elé néznek. Új szerepet kell találniuk. Tömegtermékből egyre gyorsuló ütemben luxuscikkekké válnak. A figyelmes szemlélő észrevehette, hogy a bakelitlemezek és a tűs lemezjátszók újra megjelentek a boltokban, mondanom sem kell, hogy borsos áron. A drága filmes fényképezőgépeket már csak a legelszántabbak és az igazán profik veszik. A csöves erősítőket pedig a vájt fülű hifi-rajongók és a zenészek keresik. A könyv még tartja magát.

Azt gondolom, hogy az utódaink számára a nyomtatott könyv igazi különlegesség lesz, amelynek magasabb árát leginkább a különcök lesznek hajlandók megfizetni. Csak azt ne mondja valaki, hogy nincs feltámadás! Állítólag az analóg fénykép felbontását a digitális fotó sosem éri el. Sajnos ezt nem tudtam ellenőrizni, mert az e-book, amelyre a specifikációt letöltöttem, lemerült. Megnézem, hátha a Britannica Hungaricából kiderül. Az itt van a polcon, csak le kell venni.

Farkas Ferenc