Maszkon innen, maszkon túl
- Részletek
- Találatok: 267
Elindult az újév, megettük már az összes bájglit, de a vírus még mindig kitátott pofával les ránk. De még ez a maszkkal súlyosbított lét is kínál jó pillanatokat, amiben lehet picit lubickolni.
Elindult az újév, megettük már az összes "bájglit", de a vírus még mindig kitátott pofával les ránk.
Az élet viszont megy tovább, én meg nem tudom magam hosszú távon takarékra tenni. Így aztán egy januári napon elindultam, hogy teljesítsem délutáni szolgálatomat a Szépművészeti Múzeum Információs pultjában.
Már messziről láttam, hogy továbbra sem szűkölködünk látogatókban. Mintha az emberek a járvány elől az örökérvényű kultúrához menekülnének. Vagy csak unják már a bezárkózást, az otthon csücsülést? Mindegy is, lényeg, hogy jönnek és jönnek. Öt perccel korábban még alig vonszoltam magam, ám ez a látvány igazi ajzószer volt.
Kissé lelohasztotta a jókedvemet viszont a maszk, ami meleg és az arcomra tapad. Sőt! Nem csak megfulladok, hanem meg is süketülök tőle.
Persze a látogatónak se könnyű. Mindent háromszor kell elmondania, aztán ha végre megértem, és válaszolok, azt meg ő nem érti. (Pláne, ha külföldi a lelkem.)
Jó hír azonban, hogy ez a járvány mintha megtanított volna minket egymás szeméből és gesztusaiból olvasni!
Az is nagy bukfenc, ha "fennforgás" van, és az ajándékjegy kódját végig kell betűzni. Sokszor ez az interakció vidám kitalálósdiba megy át, amikor a látogatóval együtt soroljuk a cifránál cifrább neveket.
Másik kedvenc foglalatosságom a 70 év felettiek kiszolgálása. Ha van egy kis idő, akár az élettörténetüket is meghallgatom.
Ez alkalommal például decens pár lépett a pulthoz. Igazolványként az úr azt a bizonyos bordó könyvecskét nyújtotta át, amiről azt hittem, már rég bevonták. Kinyitottam, és a fotóról ritka jóképű férfi nézett vissza rám.
─ Ejha! ─ szaladt ki a számon, mire a hölgy dévajul elmosolyodott. ─ Hát csoda, hogy első látásra beleszerettem? És ennek már majd 60 éve...
Átadtam a jegyeket, aztán csak bámultam utánuk, ahogy egymásba karolva ellejtettek.
Volt még egy tündéri spanyol "fiúm" is. Miközben töltögette az audio guide adatlapot, megjegyeztem, hogy január 21. van, Ágnes nap, ami pont az én névnapom.
A fiú kíváncsian nézett fel a körmölésből.
─ Tudod, ugye? Ágnes, azaz spanyolul Inez ─ magyaráztam.
Mire a srác fülig érő szájjal közölte, hogy a nagymamáját is Ineznek hívják!
─ Nosza! Gratulálj neki! ─ bíztattam.
Elindult a ruhatár felé, de közben már pötyögött valamit a telefonjába. Hiszem, hogy a nagyinak írt pár kedves szót.
Fenti szemelvények azt voltak hivatottak érzékeltetni, hogy ez a maszkkal súlyosbított lét is kínál jó pillanatokat, sőt örömforrást, amiben lehet picit lubickolni.
Remélem, ezzel a nagyérdemű Olvasó is egyetért.
Szathmári Ágnes
2022. január 25.
A kép forrása: https://www.instagram.com/p/CYY69oAo6FT/
Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.
A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.