Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria | Önkéntes Program

Ahol a mű terem

Részletek

Találatok: 155

Ahol a mű terem…

Látogatás Mózes Katalin festőművész valószerűtlen valóságában

MŰTEREM, milyen varázslatos a nyelvünk, ahogy a művészet és a teremtés szavunkból megalkotta ezt az új fogalmat. Lehet tágas, szűk, rendetlen, félhomályos, világos, mindenestre egy „szakrális” tér, ahol a művész egyedül van és valami újat/egyedit hoz létre nagy magányában. Néha látogatókat is fogad, akik kissé bepillanthatnak abba a „boszorkánykonyhába” ahol a falak mentén, a falakon, a földön, a polcokon, szóval minden centiméteren sorakoznak az évek hordalékai, vázlatok, gondolatok, kész művek.

Ilyen kivételes élményben volt részem, a mikor a Festészet Kedvelők Egyesülete szervezésében Mózes Katalin műtermében járhattam. Kati művészetét már ismertem korábban kiállításokról, nagyra becsülöm kivételes tehetségét, de a műtermi atmoszféra mégis gazdagítja a róla alkotott képemet.

Először néhány információ a szervezőkről, akik közül Bodor Évával sikerült megismerkednem egy képzőművészeti eseményen. A Festészetet Kedvelők Köre 1998-ban alakult és azóta is  folyamatosan működik, 2010 óta egyesületi formában. A Mazsike keretében kezdte programját, majd a Bálint Zsidó Közösségi Ház körében folytatja tevékenységét, majd önálló szervezetként, melynek fő pontja az ismerkedés a kortárs festészettel. Működésének elsődleges célja, hogy elősegítse az érdeklődő közönség körében a kortárs festészet tudatos befogadását:

• a festészet nyújtotta élmények megfogalmazását,
• másokkal megosztását, ill.
• olyan vonzó közösség létrehozását, amelyben kialakulnak a közös művészetélvezet feltételei.

További részletek megtalálhatóak: https://mazsifest.hu/bemutatkozas

Részemről ez volt az első alkalom, hogy részese lehettem az összeszokott, kedves társasággal egy kollektív művészeti élmény befogadásának. 19-en „leptük el” Kati tetőtéri alkotó terét, ahol egymás kezéből adogattuk a róla megjelent kiadványokat, megnézhettük a nagyméretű képeket, a tenyérnyi vázlatokat, egyedi tárgyait, meghallgattuk hozzájuk tartozó komoly vagy vicces történeteket.

Rendhagyó pálya az övé, úgy vált az egyik legjelentősebb kortárs művésszé, hogy nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára polgári származása miatt. 1976-ban viszont felvételt nyert a Fiatal Művészek Stúdiójába, majd sorra elismert tagja lett a rangos szakmai szervezeteknek is, elindult a karrierje, kiállításainak sora, díjai olvashatóak honlapján: http://www.mozeskatalin.hu/

Művészetének igazi ismerője, és ihletett elemzője S. Nagy Katalin művészettörténész, aki számtalan cikket publikált róla, 2005-ben történt személyes megismerkedésük óta. A két Katalin komoly és mély barátságát azok a drámai festmények is alátámasztják, amelyeken Mózes a holokausztban elpusztult két féltestvérének állít emléket, (2004–2006), ezek közül választotta a legkifejezőbbet S. Nagy Katalin a holokauszt művészeiről szóló könyvének címlapjául. Mélyen megrendítő volt evvel a képpel szembesülni a műteremben, sokszor csend uralkodott a résztvevőkön.

Kati 70. születésnapjára készült meglepetés könyv előszavát, és számos cikkét is S. Nagy Katalin írta. (Mózes Katalin valószerűtlen valósága, Arnolfini Books), a kötetet Zsubor Ervin pályatárs alkotta meg.

"Ahogy Mózes Katalin megfesti képeit, létrehozza kollázsait, dobozait, tárgyait, a stílusokban bőséges 20. század számos formaélményét idézi meg a kubistáktól, dadaistáktól, szürrealizmustól a geometrikus és lírai absztraktokig. Mégsem eklekticizmus, mégis egységes egésszé áll össze, és valószínű ez a jelen ezredforduló első évtizedének egyik lehetséges művészi magatartása.”

Az idézett pár sort igazolja a műterem minden sarka, ahonnan porcelán babák, fényképek, kollázsok és olaj-akril képek egy koherens világgá állnak össze. Ez az életérzés magán hordozza a holokauszt máig tartó traumáját, a múlt és a jelen nyers valóságát, amit Kati a maga hiteles, egyedi és felkavaró módján jelenít meg. Folt és vonal, odavetett gesztus, groteszk emberábrázolás és tudatos komponálás adja képeinek összetéveszthetetlen vonásait. 

Titokzatos, rejtelmes világára a pályatárs, és barát Kováts Albert festőművész (korábban a Magyar festők Társaságának elnöke) is felhívja a figyelmet.

Kati mosolyogva mesélte, hogy először viccnek vélte a Műcsarnok kiállításra szóló felkérését… Gondos válogatás után 2021 decemberében nyílt meg Az újrateremtés rítusa címmel önálló tárlata. 

Mózes Katalin nem pusztán hagyja, hogy munkáiban szabadon megnyilvánuljanak mindennapi léthelyzeteink és tárgyaink – tudatos gesztussal teremt újra mindent. A festményekben, kollázsokban, olykor szinte tenyérnyi grafikai lapokon, dobozművekben megjelenő elemi élethelyzet- illetve tárgyjegyzék szikár: időlegesség, töredékesség, véletlenszerűség, magányos vagy tétova csoportokban álló/ücsörgő emberek, arcrészletek, szemek, állatokat megidéző lények, betűk, kallódó tárgyak, geometrikus formák  ̶  és  angyalok. S ez a lét-leltár az Éjszaka palástján lüktet. Sötét háttérből emeli fénybe az alkotó megváltásra váró, esendő hétköznapjaink részleteit. Kurátor: Medve Mihály

 Mit mond nekem Mózes Katalin, és az ő képei? Képzeljünk el, egy finom, törékeny, szelíd mosolyú, szerény kortárs művészt, aki a legnagyobbak bátorságával ábrázolja az ábrázolhatatlant, a szenvedést, a traumát, a veszteséget, Vajda Lajos, Ország Lili, Ámos Imre örökségét folytatva. Teszi mindezt a szerzetesek elszántságával, ellenállva a magamutogatás kísértésének egy olyan világban, ahol a facebookon önjelölt dilettánsok villognak és árad a felszínes a tömegtermék.

 Kati így vall az alkotásról:

Amikor festek, figyelni kell. Okosnak kell lenni. És közben át lehet élni egy-két gyönyörű szín, eltalált vonal, megtalált forma feletti boldogságot. Persze a képnek nem hibátlannak kell lennie. Elég, ha megfejthetetlen vagy kifejező. Elég ha kép.  

http://www.mozeskatalin.hu/

https://mazsifest.hu/ 

 Budapest. 2023.március

Faragó Ágnes

A képek a szerző felvételei