Egy elfelejtett magyar festőnő – Feszty Árpádné Jókai Róza emlékiratai
- Részletek
- Találatok: 81
Keveset tudunk Jókai Rózáról, Jókai Mór fogadott lányáról, Laborfalvi Róza unokájáról, még kevésbé ismert, hogy ifjabb korában tehetséges festőnő volt. Emlékiratai „Akik elmentek..., A tegnap” címmel jelentek meg a Szépmíves kiadásában.
Ebben szó esik gyermekkora, születése rejtélyeiről, kapcsolatáról nagyanyjával, a híres színésznővel, Laborfalvi Rózával és hőn szeretett fogadott apjáról, Jókai Mórról. Családi titkok tárulnak fel az olvasó előtt, különösen abban a korban titkolandó események, emberi történetek, amelyek ma már nem számítanának titoknak. A 19. század második felében sok pletyka forgott közszájon e neves emberekről.
Az életét meghatározó körülményekről így írt bevezetőjében:
„Öreg nő, meghalsz, és nem csináltál semmit, hiába éltél... Pedig kaptál ecsetet a sorstól. Nem tudtad megmarkolni. Kifújta kezedből a szél... Az igaz, hogy sok szél fújt az én utamon!...azért mindig magas csúcsokon kellett járnom....Ott, ahol, óriások élnek...Szegény képeim, meghaltak, mielőtt megszülettek volna.” Jókai Róza elmeséli családja és a maga kusza élettörténetét, emlékezik mindazokra, akik gyakori vendégei voltak a Jókai háznak.
Szó esik a svábhegyi nyári időszakokról, Jókai kisasztalának politikus vendégeiről, Mikszáth Kálmánról, akiért rajongott egész Magyarország. „Jókai, Munkácsy elbájolók voltak - érthető, de ő, ha formáit, vonásai nézzük, direkte csúnya volt. (Mikszáth)… néha aztán felbukkant a másik Mikszáth Kálmán, a keserű, éles, tragédiákat megérző, faját kegyetlenül korbácsoló, de nagyon, nagyon komolyan szerető Cassandra.”
A politikusok közül Tisza Kálmán is megjelent az emlékiratok egyik fejezetében, ő az a nagyság, aki ambivalens érzelmeket keltett már abban az időben, „mert néha nagyon meleg tudott lenni, szerettük, mert a papát (Jókait) őszintén, szívből szerette, de gyűlöltük, ha eszünkbe jutott: milyen súlyos befolyása van rá, milyen messze vitte negyvennyolcas programjától, Petőfi szellemétől, önnön magától.”
Megemlékezik Erzsébet királyné és a trónörökös, Rudolf tragédiájáról, úgy említve történetüket, mint akiket érdemtelenül hamar elfelejtettek.
Számomra nagyon érdekes része a könyvnek Az én tanáraim fejezet. A magyar művészet két kiemelkedő alakjáról szól ez része a műnek - Székely Bertalanról és Liezen-Mayer Sándorról. Festőtanoncként és mint a Jókai ház ifjú tagja közvetlen közelből ismerhette e nagyságokat, személyes történeteket rajzol tanárairól.
Mednyánszky László alakját néhány anekdota jeleníti meg, majd Munkácsy személyén keresztül a zsenik kisugárzásáról beszél elragadóan.
Feszty Árpádnak szentelt fejezete ezt a címet viseli: Az uram. Elbeszéli megismerkedésüket, házasságukat, valamint Feszty azon kívánságát, hogy esküvőjük után Jókai Róza ne fessen. Hány tehetséges nőnek kellett abban az időben lemondania az ura kívánságára nem csak festői, de bármilyen más tevékenységéről, akár operaénekesként vagy tanítóként, tudósként!
A könyv második része: A tegnap, bemutatja Gárdonyit, (akinek beceneve Göre volt), olyan szemszögből, ahogyan olvasói soha nem ismerhették meg. Zárkózott, a nőktől rettenetesen félő alkat volt. Bródy Sándor, Justh Zsigmond is kapott egy-egy rövid fejezetet, említést.
Ebben az emlékiratban ismerheti meg az olvasó Jókai Róza gyermekkorát, a füredi nyarakat, majd Jókai alkonyát. Az élettörténetben jelentős szerepet játszik Feszty Árpád, a Körkép születése fénykorában, naiv hite és becsaphatósága, majd életvégi szomorú napjai.
Jókai Róza és Feszty kapcsolata a nagy író időskori házassága miatt megromlott. Ennek okát próbálja visszafejteni és hibáikat legalább óhajtás szintjén jóvátenni. A végleges szakítás mostohaapjával és az örökségből való kitagadás lelkileg és anyagilag mélypontra juttatta Fesztyéket, amelyből soha többet nem tudtak kilábalni.
Számomra ez a könyv a reveláció erejével hatott, olyan szellemi óriások társasági és magánéletével ismerkedhettem meg, akik eddig mind időben, mind karakterüket tekintve felfoghatatlan messzeségben álltak tőlem. Az érdeklődő olvasóknak csak ajánlani tudom.
Jókai Róza lánya, Feszty Masa sikeres festő lett az 1930-as években, igaz ugyan, hogy sosem ment férjhez.
Bakos Lenke Éva
Budapest,2023.08.07.
(A lira.hu honlapon akciós áron vásárolható meg a könyv.)
Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.
A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.