Amrita Sher-Gil, egy magyar-indiai festőnő élete
- Részletek
- Találatok: 223
Hosszasan töprengtem, hogy melyik Amritáról szóló könyvet ajánljam, mert az utóbbi időben több róla szóló kötet is a kezembe került. Természetesen Keserü Katalin művészeti albuma a leghitelesebb és a legszebb, de a nagy mérete miatt körülményes ágyba bújni vele, így hát szépirodalmat kerestem. Nem volt könnyű feladat, sajnos ma már nem az irodalmi alkotás formálja az olvasót, hanem inkább az olvasói igények alakítják az irodalmat, ami magával hozza a regények lektűrösödését. (Bár ezt csak óvatosan merem leírni.) Végül is Szunyogh Szabolcs könyvét (Kossuth Kiadó 2020) választottam.
Amrita Sher-Gilt az egyetemes művészettörténet nem tartja számon, pedig képei nagy összegekért kelnek el, és ott függenek a világ legnagyobb múzeumaiban. A magyarországi kánonban sincs jelen, annak ellenére, hogy az itthon készült művei jelentősek. (Keserü Katalin 2007))
Amrita Sher-Gil magyar származású indiai festőművész. Édesanyja beregszászi Gottesmann Mária Antónia, a családban csak Mici, erdőbaktay Gottesmann Raul kikeresztelkedett zsidó lánya. Édesapja Umrao Sher-Gil, egy indiai arisztokrata család fia, vallásfilozófus, fotográfus. Már a szülők megismerkedése is rendkívül kalandos. Umrao a menyasszonyát - az indiai hercegnőt - hagyta el hirtelen, hogy elvegye Gottesmann Micit, aki ennek a hercegnőnek a társalkodónője volt. Ez a gyors váltás később aztán, örökölt sorsként, megismétlődött Amrita életében is. A Szilágyi Dezső tér 4.-ben, a gyönyörű szecessziós bérpalota első emeletén, Mici irodalmi szalonjában, 1913 februárjában, vendégek gyűltek össze. Karinthy Frigyes és hű „fegyverhordozója”, Kosztolányi Dezső, aztán Jászai Mari és Bartók Béla is. Egy újszülöttet ünnepeltek, aki a keresztségben a magyar Dalma és a hindi Amrita nevet kapta.
Amrita nyolcéves koráig Budapesten, Zebegényben, Verőcén és Dunaharasztiban élt a szüleivel és Indira nevű húgával. Anyanyelve magyar, és később is, ha dühös lett valamiért, csak magyarul beszélt. Amritára nagy hatással volt édesanyja testvére, erdőbaktai Gottesmann Ervin, a későbbi Baktay Ervin, festőművész, orientalista. A nagybácsi korán felismerte unokahúga tehetségét, és javaslatára Amrita Párizsban kezdte el festészeti tanulmányait Lucien Simonnál, de később Szőnyi Istvántól is sokat tanult. Bár iskolába nem járt, szülei nagy hangsúlyt fektettek taníttatására. Imádta Adyt, nagyra tartotta Csontváryt.
Amrita független, szabad léleknek született. Nagybátyja lázadó zseninek nevezte. Sokan gátlástalan, öntörvényű, nimfomán nőnek tartották. Első unokatestvérét, Egan Viktort vette hirtelen férjül, miután otthagyta indiai jegyesét az esküvő előtt. Számtalan intim kapcsolata volt mindkét nemmel, szeretői között ott találhatjuk, többek között, Láng Edit zongoraművészt és Nehrut, a független India első miniszterelnökét is.
Képeinek fő témája kezdetben a meztelen női test volt, ami kiváltotta anyja aggodalmát. Lucien Simon, Amrita párizsi, szabad szellemű tanára megnyugtatta. „Ők művészek! Rájuk más erkölcsi szabályok vonatkoznak, mint a kispolgárokra.” (Hogy ez valóban így van-e, az gondolkodásra késztet bennünket, mint ahogy az is, hogy miért hagyjuk figyelmen kívül ezt az egyik művésznél, a másiknál meg nem.)
Amritára kezdetben nagy hatással volt Cézanne, Gauguin és Van Gogh. Mindössze húszéves volt, amikor elnyerte a párizsi Szalon aranyérmét. Később India megváltoztatta a festészetét, témájában és stílusában is. Bartókot idézve az ősi gyökerekhez nyúlt. Fő műfaja az életkép lett. A kitaszítottak, a szomorúak életét akarta ábrázolni nyugati festőtechnikával, indiai motívumokkal, de sajnos rövidre szabott életet kapott. Huszonnyolc éves korában hirtelen meghalt. A párkák belefáradhattak a gyakori csomózásokba, egyszer csak nem kegyelmeztek meg neki, gyorsan elvágták élete fonalát. Hogy mi történt valójában, nem tudhatjuk. Ahány könyv, annyi változat. Szunyogh Szabolcs még egy brit titkosszolgálati szálat is beleszőtt a szövetbe.
A menyasszony öltöztetése 1937
A regény egyik erénye, hogy hangsúlyos a magyarországi helyszínek és élmények bemutatása, de izgalmas utazásban lehet részünk Firenzébe, Párizsba, India különböző tájaira is. Kirándulhatunk többek között a híres Adzsantai barlangtemplomokba, és megtudhatjuk, milyen technikának köszönhetően maradtak meg épen a kétezer évvel ezelőtt festett freskók. Utazásunk során egy óceánjáró hajón még Somerset Maugham-mal is találkozunk.
Ha valakit zavar a szexuális jelenetek olvasása, akkor ügyesen átugorhatja azokat. A könyvben sajnos nem találunk képeket, festményeket, de ha utána az íróasztalnál ülve kinyitjuk Keserű Ilona 2007-es, a Kelet Kiadónál megjelent nagy alakú, A/4-es monográfiáját, elmerülhetünk Amrita Sher-Gil festményeinek különleges világába. Az albumot egy gyönyörű Tennyson-versrészlet zárja, ami Amrita írószeres dobozát díszítette. Nem tudom megállni, hogy az egész verset ne illesszem ide.
A réven át
Napest, csillagvilág
s egy hívó, tiszta jel…
S ne zúgjon hab a révkapukon át,
ha bárkáin útrakel.
Telt ár vigyen, mely szinte szendereg,
s nincs habja, csobaja -
mi határtalan mélyből született,
tér most haza.
Félhomály, estharang,
nyomában éj lobog...
S ne szomorítson búcsú sem, ha majd
elindulok.
Mert bár tér s idő korlátaitól
az ár messzire von,
hiszem: ott vár Kalauzom, mikor
a révet elhagyom.
Boldog temető 1939 (Zebegény)
Horváth Zsuzsa
- november 2.
A könyveket a KSH könyvtárából kölcsönöztem.
A neten sok érdekesség található Amrita Sher-Gilről. Türelmes nézőknek ajánlom még Sára Sándor lassú folyású dokumentumfilmjét. A filmben megszólalnak a festőnő rokonai, ismerősei is.
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/amrita-sher-gil-2001-sara-eLDJwnLdfKTo9SgZ
Ezt is érdemes megnézni.
https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/05/30/amrita_sher-gil_zebegenyben
Ha szeretnél hozzászólni, kérjük, jelentkezz be.
A hozzászólások közzététel előtt moderáláson mennek keresztül.